Emelkedik a szabadtéri tüzek száma

Az elmúlt napok tavaszias időjárása országosan drasztikusan megemelkedett a szabadtéri tüzek száma. A veszélyt a száraz aljnövényzet és az avar jelenti, ami csapadékmentes időjárás esetén nagyon könnyen meggyulladhat. Sok helyen már a tavaszi kerti munkáknak is nekiláttak, elégetik a kerti zöldhulladékot.

Idén eddig 477 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, csak ezen a héten 58 ilyen tűzeset volt. Az esetek 99 százaléka emberi gondatlanságra vezethető vissza. Az időnként jelentős kárral járó tüzek megelőzhetőek, ha tisztában vagyunk a szabadtéri égetés szabályaival:

• Belterületen csak ott szabad kerti zöldhulladékot égetni, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi. Ilyen esetben is csak a rendeletben meghatározott időben szabad égetni.

• Ha az önkormányzatnak nincs a kerti zöldhulladék égetésre vonatkozó rendelete, akkor az tilos. Vas megye területén az összes önkormányzat rendeletben szabályozta a zöldhulladék-égetést, amely településenként eltérő lehet.

• A külterületi tarlóégetést és vágott növények égetését a munkálatok előtt tíz nappal engedélyeztetni kell az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel.

• A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról.

• Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani.

• Ha feltámad a szél, azonnal hagyjuk abba az égetést és oltsuk el a tüzet.

A szabályok megszegése szankcionálható, tűzvédelmi bírsággal sújtható!

Fontos tudnivalók a tűzgyújtási tilalomról, a tűzgyújtás szabályairól

A tűzgyújtási tilalommal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, továbbá az erdőterületen és a szabadban történő tűzgyújtás szabályai az alábbiakban olvashatók.
Fokozott tűzveszély esetén az erdészeti hatóság, illetve az erdőgazdálkodásért felelős miniszter rendelheti el a tűzgyújtási tilalmat, például a katasztrófavédelem kezdeményezésére. Tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.
A tűzgyújtási tilalom elrendelése és annak visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. A tűzgyújtási tilalomról az érintett hatóságok a hivatalos honlapjukon teszik közzé a tűzgyújtási tilalomról szóló határozatot és térképet, de erről az országos közszolgálati média is tájékoztatást ad. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról – mint a jelenleg kihirdetett esetben is – a www.erdotuz.hu weboldal, valamint az onnan is elérhető szakmai honlapok is tájékoztatnak, amelyek ezen túl számos egyéb hasznos információval is szolgálnak. Honlapja kiemelt helyén teszi közzé a hírt a katasztrófavédelem is: www.katasztrofavedelem.hu/
A tűzgyújtási tilalom a közzétételtől a visszavonásig él! Az említett honlapokon napi frissítéssel megtekinthető az aktuális állapot. A lakosság a lakóhelye környékén található erdőterületekről az erdészeti hatóság által készített interaktív erdőtérképen is tájékozódhat.
Az erdőgazdálkodók a parkerdők területén turisztikai célból állandó és biztonságos tűzrakó helyet kötelesek kialakítani. A kijelölt tűzrakó helyet az erdőgazdálkodó kötelessége karbantartani és arról is gondoskodnia kell, hogy az erdőtűz elleni védelemmel kapcsolatos feltételek biztosítottak legyenek.
A kialakított tűzrakó helyen az alábbi szabályok betartásával bárki rakhat tüzet, de számos fontos szempontot figyelembe kell venni. A tűz meggyújtása előtt a tűzrakó hely környékét meg kell tisztítani a tűz terjedését lehetővé tevő anyagoktól, levelektől, faágaktól. Soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut. Fel kell készülni a tűz eloltására, ha feltámadna a szél, gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát). Ahogy a tűzre nincs szükség, azt gondosan el kell oltani és meg kell győződni arról, hogy valóban elaludt, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.
Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdőgazdálkodó vagy az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult. Nagyon fontos tudni, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet 24 órával a tevékenység megkezdése előtt az illetékes tűzoltósághoz be kell jelenteni. Védett természeti területen lévő erdőben, a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével, tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.
Erdők tűzvédelme
Magyarországon két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot különíthetünk el. Az egyik kora tavasszal, hóolvadás után közvetlenül, amikor a kizöldülés előtt elsősorban rét és tarlóégetések következtében gyullad meg az erdő, elsősorban lombos erdőtelepítésekben és felújításokban okozva igen jelentős károkat.
A második veszélyeztetett időszak a nyári hónapokra esik, amikor a hosszabb csapadékmentes, forró időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg teljesen kiszárad. Ezek az erdőtüzek elsősorban eldobott cigarettacsikkek és a tűzgyújtási tilalom ellenére meggyújtott tábortüzek, nyári gazégetés következtében keletkeznek, elsősorban erdei és fekete fenyves állományokban, valamint idősebb lombos állományokban.
A Magyarországi erdőtüzek 99 százaléka(!) emberi gondatlanság vagy szándékosság miatt keletkezik.
A klímaváltozás következtében, a korábbinál forróbb nyarakon nem a tüzek száma nőhet meg jelentősen, hanem a terjedési sebessége és intenzitása. Így esetenként jóval nehezebb őket eloltani, és jóval nagyobb területet érinthetnek, mint korábban.
Az előbbiek alapján látható, hogy az erdők tűz elleni védelmének kiemelten fontos szerepe van mind az erdőgazdálkodás, mind a tűzvédelem oldaláról.

Kéményseprő munkakörbe munkatársakat keresünk

Mustgáz – minden évben áldozatává válik valaki

A mustgáz tulajdonképpen a szőlő levének erjedése során keletkező szén-dioxid. Ez a gáz színtelen, szagtalan, a levegőnél másfélszer nehezebb, zárt térben a levegőt kiszorítva, a padlótól tölti fel a helyiséget. A szén-dioxid önmagában nem mérgező, de mivel kiszorítja a levegőt a pincéből, oxigénhiányos állapotba kerül, aki mustgázzal teli zárt helyen tartózkodik. A gáz miatti oxigénhiány szédülést, álmosságot, eszméletvesztést, végül pedig fulladásos halált okoz.
A mustgázzal kapcsolatos balesetek a borospincék szellőztetésével, illetve szén-dioxid-érzékelők telepítésével megelőzhetőek.
Alkalmazható a közismert gyertyás módszer is, amikor az ember egy gyertyával a kezében megy le a pincébe. Lényeges azonban, hogy a gyertyát ne a vállmagasságban, előre kinyújtott kezében tartsa a pincébe igyekvő, hanem eressze derékmagasság alá. Ez azért fontos, mert már 10 százalékos szén-dioxid-koncentráció is eszméletvesztést, kis idő elteltével pedig fulladásos halált okozhat, de a gyertyaláng csak 14 százalékos mustgáz-koncentrációnál alszik ki. A legegyszerűbb megoldás egy rúdhoz erősített égő gyertyát tartani lábmagasságban. Ha a gyertyaláng kialszik, akkor nincs elég oxigén a pincében, azonnal el kell hagyni a helyiséget.
Sem a gázálarc, sem a gázmaszk nem nyújt védelmet az oxigénhiányt okozó mustgáz ellen, csak sűrített levegős légzőkészülékben lehet biztonságosan lemenni egy szén-dioxiddal telített pincébe. Ezért aki mustgázzal kapcsolatos balesetet észlel, azonnal hívja a 112-es segélyhívó számot!

Az elmúlt napokban ismét több esetben riasztották kéménytüzekhez a megye tűzoltó egységeit. A kéménytüzes, füstmérgezéses esetek és szénmonoxid-mérgezések többsége kellő odafigyeléssel megelőzhető lenne.